Csak én vagyok olyan végzetesen elvont,hogy azon gondolkodom hogy vajon tényleg létezünk-e vagy ez is csak a képzeletünk egyik műve . Talán lehet hogy ez az elmélet nem is lenne rossz,hisz ha belegondolunk nem igazán tudjuk ezt a kérdést vagy állítást eldönteni. De nézünk egy példát: Mi van ha én Dimitri ingét sötét kéknek láttam,de ő már mondjuk türkíznek ,mi van ha mindenki másképp lát mindent . És az az egész "föld" csak a mi agyunk szüleménye Lehet hogy sok érv szól az ellen amit én mondok,de akkor ha meg tudunk fogni egy tárgyat lehet azt is csak képzeljük. Elvont és örült gondolataimba elmélázva Dimitri közelsége ,vonta el a figyelmem csak hajolt közel hozzám és élesen a szemembe nézett ,én meg csak vigyorogtam rá.
-Figyelsz te rám egyáltalán ?-kérdezte szigorúan,mégis lágy hangon és közben jellegzetesen összevonta a szemöldökét ,csak néztem egy ideig az arcát és nem válaszoltam. Ahogyan szája résnyire kinyílt ,és tökéletes testén a tökéletesen aló ing ,és persze az ing első három gombja ki volt gombolva így perverz örömömre egy kis bepillantást nyerhettem a izomtól feszülő mellkasára . Ami egyfolytában mozgott ahogyan vette a levegőt ,aztán persze megint a szemébe néztem,de akkor már düht láttam benne ,ez biztos annak hatása lehet hogy nem válaszolok,így megköszörültem a torkomat és belekezdtem.
-Ne haragudj ,csak egy kicsit elszöktek a gondolataiam.-mondtam huncut hangnemben. De ő továbbra is komor volt ami nem tetszett nem szerettem mikor ilyen ( még a másik énem se).
-Többet ne forduljon elő!!!-mondta parancsolóan.-nem ezért hoztalak el onnan.-mondta majd az ingét két oldalt megfogtam és egy kicsit közelebb húztam magamhoz majd elmosolyodtam újra .
-Pedig a gondolataim rólad szóltak.-suttogtam ,már majdnem összeért a szánk és az arcán láttam hogy ez már neki is jobban tetszik . -De ....-kezdtem bele majd ellöktem magamtól .
-Taníts mester.-mondtam majd hátra dőltem a székben,láttam rajta hogy zavart ilyenkor is egy jellegzetes tette elárulta őt mindig akármennyire is próbáltam leplezni ezt az egészet . Hisz mikor beletúrt a hajába ilyenkor vagy ideges,vagy zavart és valahogyan le kell vezetnie hogy ne mutassa ki ezt az egészet ,én ezt csak megmosolyogtam.
-Szóval....-kezdett bele újra és én figyelmesen néztem rá,szinte már tapadtam rá a szemeimmel.
-Ha azt nézzük az emberek...miért is ölnek ?-kérdezte Dimitri mire nekem a az ölni szónál,megint beindult a fantáziám. DE vissza fogtam magam.
-Hobbiból.....-hangzott el a válasz Dimitri szájából,és hát valamennyire igaza volt,de én ember koromba nem hobbiból öltem,csak zavartan néztem rá mert hát tudja róla hogy velem mi történt.
-Te is abból öltél akkor, hidd el nekem nem volt rá okod.-mondta majd kezdett bennem felmenni a pipa .
-És akkor vállt értelmessé amit,tettél mikor ösztön lénnyé váltál az-az vámpírrá. Én csak okot adtam neked arra hogy ölhess mivel láttam hogy gondjaid vannak,ilyen téren.-olyanokat vágott a fejemhez amik egy kicsit se estek jól,és hirtelen fel álltam és jó közel mentem hozzá.
-Nem csak ez volt az egyetlen ok.-mondtam ridegen a szemébe nézve,ő meg csak gonoszan elnevette magát.
-Nem félek tőled Zíva,...édesem.-mondta majd megsimította az arcomat ,és én hirtelen el kaptam azt.
-Ez a feled teljesen írányítható,nem vetted még észre ? A másikat ne tudom irányítani ,de azt a feledet te sem.-mondta és egyre jobban éreztem hogy fel megy bennem az a bizonyos pumpa. Hirtelen elkaptam a nyakát de ő gyorsabb volt így a nyakamnál fogva neki szorított egy falnak.
-Erősebb vagyok nálad,és az is maradok mindig is.-mondtam fennhangon legszívesebben elvágtam volna a torkát ,de nem voltam abban a helyzetben .
-Tudod hogy tartozol nekem és nem sokára be is hajtom rajtad.-suttogta a fülemhez hajolva,és megnyalta a nyakam ,majd eltűnt .
Gyülöletem iránta egyre erősebb volt és próbáltam ennek megfelelően viselkedni hogy ne menjek utána is elnyomni azt a bizonyos én nem ,de nem nagyon ment.
/Zíva másik énje: Másik szemszög/
Zíva gondolkozásai a létezésről kiakasztottak,nem akartam megszólalni hisz,kíváncsi voltam ez a balfék Dimitri hogy akarja vissza hozni az életbe ,de amint végig nézett Dimitrin akkor tudtam hogy ebből még előnyt is kovácsolhatok Dimiri ellen hisz ő csak útba van.
Még ott valami beszélt neki az ösztönről meg egyebek,amit egy kicsit én is megmosolyogtam ez volt az egyetlen reagálásom a mai nap folyamán. Nem akarom hogy a nagy mester rájöjjön hogy nem sikerült engem elűznie ,és ez soha nem is fog neki sikerülni akármennyire is próbálkozik.
Elég durván bánt Zívával ami már tetszett ,hisz éreztem hogy ezután Zíva mit is érzett és az nem volt más mint a gyűlölet ami erősebb volt most a tiszteletnél is.
Talán itt kellett volna átvennem az irányítást,de még túl korai lett volna ,egyszerűen csak megmaradtam a helyemen Zíva fejében és vártam a megfelelő pillanatot az egészhez. És csak nevetem hisz még soha nem sikerült senkit Skizofréniából kigyógyítani ,így is saját magamba beszélek,így érzem magam biztonságban és csak egyet akarok megtalálni ŐT.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése