A fák szinte mindent eltakartak itt. Már egészen olyan érzésem volt mintha este lett volna,mégis nincs az az esti hideg hiszen meztelenül ülök egy kis patakba mondható valamibe és nem fázom. Csak felfelé néztem bár a csillagokat is alig láttam, a felfelé ágazó magas fáktól. Ilyenkor elgondolkodtató hogy miért is nem élünk itt?
Hisz itt nem jelent rád veszélyt semmi legfeljebb a bogarak,nincsenek emberek.....na és ekkor ütött be hogy vámpír vagyok az-az nincs ember akkor én sem vagyok. Csak felfele néztem közben magamhoz húztam a lábamat,és az egyetlen csillagot amit láttam magányosan ott állt egy magába ,nem volt senkije nem volt egy társa akivel együtt ragyoghat és mégis csodás volt aztán hirtelen kigyúlt a fénye és lezuhant . Ebbe a csillagba magamat láttam,én is magányosnak éreztem magamat tudom itt van Dim mellettem ő a teremtőm ,és tisztelem ,meg szerettem valamikor ...... Aztán két csillag is feltűnt ,de ők szorosan egymás mellett voltak mire csak elmosolyodtam.
-Ever,Dim.-mondtam ki halkan mire hirtelen kiszálltam a gondolataimból mert valaki mocorgott a fák mögött.
De aztán rájöttem hogy ez a valaki Dim,hisz ki más is lehetne vele zuhantam le a repülővel.
Mikor végre láttam a fák mögül ,felhevült állapotban volt ,én csak játékosan oldalra bólintottam a fejemet és úgy figyeltem végig rajta . Nem volt rajta ing ,így izmain nem volt mi feszüljön ,farmerja kicsit le volt tolva ,de a gatya ott azon a helyen nagyon feszült persze nem oda néztem rögtön ,először egy verejték cseppet követtem végig ami a nyakától indult és végig barangolt izmos testén,és végül azon a jellegzetes vonalain is lecsúszot majd be a gatyájába . A szemeibe néztem láttam hogy beszél hozzám ,de nem értettem ,valami olyasmit éreztem hogy most nem bírtam oda koncentrálni rá akár mennyire is akartam,csak elmosolyodtam .
-Csatlakozhatok ?-csak ennyit hallottam majd bólintottam,láttam hogy a gatyájának az övévvel szenved így felkeltem és oda mentem hozzá egy fejjel volt magasabb nálam,és még rendesen a szemébe se tudtam nézni,de így is lefele néztem és az övéhez nyúltam.
-Segíthetek?-kérdeztem,de addig nem csináltam semmit amíg nem válaszolt csak lefelé néztem,majd államat megfogva fejemet az ő arcához emelte és majdnem össze ért a szánk.
-Jó lenne.-suttogta mély hangon ,majd segítettem rajta és le is toltam,és egy verejték csepp újra elindult a nyakánál,amint alkalmam volt lecsókoltam onnan ,majd szégyenkezve a szemeibe néztem. És újra vissza ületett a vízbe ő velem szembe ült és vizes hajamat elsimította az arcomból,és érzékien megcsókolt először csak lassan ajkaimon játszott a nyelvével majd lassan és óvatosan ajkaim közé hatolt ,amit először nem viszonoztam,de utána nem bírtam tovább és egyre hevesebb lettem én is,és ő is . Hirtelen csak azt vettem észre hogy lábaimat egyre messzebb viszi kezeivel egymással és az ölébe húz . És óvatosan a hímtagjára igazít hogy belém tudjon hatolni. Csak tartotta a hátamat,egy idő után el is kezdtünk egyszerre mozogni,bár ő kezeivel jobban irányított engem. Mindketten nagyokat nyögtünk,de mindkettönk száját másfajta nyögés hagyta el. Az övé élvezettől elmélyülő. Az enyém pedig fájdalmas és kéjes egyszerre,nem azért mert fájt ,hanem egyszerűen azért mert más fájt és ebbe belegondoltam szinte égette a szívemet a fájdalom. Egyre gyorsabb tempót diktált,és egyre gyakrabban kérte csókjaimat ajkaival . Még csókjai se tudták az agyamat egy perce sem kikapcsolni már nem is fogja tudni becsapott.
/Jelen/
-Emlékez már az istenért!!!-csapott az asztalra hirtelen Dim,és megint egyre közelebb volt szemébe megint nem láttam mást csak a düht. Reagálásom erre az egészre csak egy hangos gonosz kacaj volt.
-Nem akarok ,hiába próbálkozol,aki nem akar az nem is fog.-mondtam gonoszan,majd élesen és határozottan a szemébe néztem ,csak rosszindulatúan megrázta a fejét majd hirtelen elkapta a nyakam felemelt és a falnak szorított.
-Emlékez ,tudom hogy emlékszel csak ki akarsz idegelni de nem sokáig játszod ezt.-mondta majd egyre erősebben szorított ,mire megint csak elmosolyodtam. Nem igaz hogy ennyire akaratos tényleg nem értem.
-Most mire emlékezek ?-kérdeztem vissza.-Csak a jóra ,vagy netán akarod a rossz emlékeket is?-kérdeztem újra,majd elengedett és elfordult tőlem,járkálni kezdett ideges...volt beletúr újra a hajába kétszer is.
-Amúgy ez olyan mint egy vallatás észre vetted ?-kérdeztem.-Már csak az a lámpa hiányzik ami a rendőröknek van,és erősen a ...-mondtam és csak mondtam
-Elég!!!!-kiabálta el magát idegesen nézve rám. Erre csak játékosan megvontam a vállam és int aki nem hallotta folytattam tovább.
-És akkor tökre fáj tőle a szemed mert persze a szemedbe világitanak .-mondtam megint ...tovább nem érdekelt hogy már szinte,vörös az idegességtől.
Aztán hirtelen történt valami ami megállított ,a falnak hajitotta az asztalt ,ami mögött ültem vagy is bóritotta.
Erre is a reakcióm egy huncut nevetés volt majd újra elkapott csak most kivételesen a karomnál fogva.
-Mond mire emlékszel?-kérdezte mélyen a szemeimbe nézve.
-Ever.....-válaszoltam,de persze hogy nem csak erre emlékeztem. Még a fájdalmas tekintette sem zavart ezután hagy érezze azt amit én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése